Alapító Nyilatkozat
A műlegyező horgászat a természet szeretete, kultúra, sport és hobby. Nekünk, magyar legyeseknek még ennél is több...
A mai világban egyre kevesebb a lehetőség a természettel egybeforrt sportok gyakorlására és népszerűsítésére. Ezért úgy határoztunk, hogy sportunk-időtöltésünk érdekében és "védelmében" egyesüléseket és klubokat hozunk létre, szövetkezünk.
Tesszük ezt azért, hogy sportágunkat gyakorolhassuk, műlegyezésre alkalmas hazai vizeinket felkutassuk, barátságokat kössünk, a természet és hazánk iránt érzett szeretetünket erősítsük. Örülnénk, ha minél több természet szerető ember, horgász, hajszolt városlakó ismerné meg nemes sportunkat.
Célunk, hogy magyar földön is, mint a világ számos más helyén sporttá váljon, a legyező horgászat. Azon leszünk, hogy a műlegyező versenyek megszervezésén túl keretet adjunk más rendezvényeknek például légykötő megmérettetéseknek, dobó vetélkedőknek is.
Hiszünk abban, hogy bár kis lépéssekkel de megvalósítható, hogy saját kezelésű horgászvizünk legyen. Mindent megteszünk azért, hogy hallassuk a hangunkat olyan törvény előkészítéseknél vagy módosításoknál, amelyek befolyással bírnak a műlegyes horgászat lehetőségeire.
Hiszünk benne, hogy a műlegyező horgászat közösség teremtő erejét is hasznosíthatjuk, tagjaink vállalják, hogy a műlegyes horgászat iránt érdeklődőknek önzetlenül segítenek. Az újonnan megalakult szövetséget népszerűsítik, céljaiért kiállnak, szövetségünk jelképeit, mellényeiken, horgász eszközeiken viselik. Tagjaink közé várunk minden magyar legyező horgászt, akinek fontos, hogy a műlegyes horgászatot önálló sportként ismerjék el, akiknek fontos, hogy természeti értékeink, patakjaink, vizeink megmaradjanak-gyarapodjanak. Várjuk azokat, akik hiszik, hogy legyes közösségünkkel értékeket tudunk teremteni, és részt vesznek egy kultúráltabb horgászat megteremtésében. Kiépítjük kapcsolataink más országok műlegyeseivel, azon leszünk, hogy minél több tagtársunk jusson el távolabbi vizekre.
Barátainknak, partnereinknek tekintünk minden horgászt, akire illenek elődünk és példaképünk, Vitéz Uzsoki Báró Szurmay Sándor szavai:
"Mindnyáját sporthorgásznak tiszteljük, bármely társadalmi réteghez tartozzanak is... ha nem haszonlesésből űzik a horgászatot és különösen, ha alapszabályokkal bíró sporthorgász-egyesületekbe tömörültek s minden ballépéstől menten hódolnak a horgászatnak."
Mi, magyar műlegyező horgászok úgy látjuk, hogy céljaink eléréséhez szükséges egy összefogó, támogató és védelmező szövetség, melyet hivatalos formában is megteremtünk!
Műlegyező Horgászok Országos Szövetsége
2005. Kárpát-medence
Alapítók: AKNAI PÉTER, BERDÁR ÁKOS, CSÖRGŐ ISTVÁN, ERDÉLYI BALÁZS, FARKAS SZABOLCS, JÁVORI TAMÁS, JÓZSA IMRE, JÓZSA PÉTER, KATHI LÁSZLÓ ,KLÉMENT FERENC, MIHALEK MIKLÓS, OSVÁT PÉTER, PETI BALÁZS, PÓKA TIBOR, ROMHÁNYI LÁSZLÓ, SALAMON BALÁZS, SÓLYOM LÁSZLÓ, SOMOSKÖVI ISTVÁN, SZILÁGYI ZSOLT, TAKÁCS LÁSZLÓ, VATINI LÁSZLÓ, WÁGNER LÁSZLÓ, ZÁKONYI BOTOND
MŰHOSZ
A magyar műlegyező horgászat története igazából a modern legyezés megindulásával esik egy időbe. Az ezernyolcszázas évek közepe végén már voltak csak legyes felszereléseket , eszközöket gyártó cégek, ez az a kor amikor viaszos csizmákban taposták a vizet, ragasztott nádbottal , selyemzsinórral kergették a pisztrángokat, és elsőnek kötettek nimfákat a patony végre, megalkották az első valódi szárazlegyeket.
A századforduló után Szurmay Sándor báró megírja a Vadászemlékek, Horgászélmények című nagysikerű könyvét, amiben külön fejezeteket szentel a műlegyezésnek és a pisztránghorgászatnak.
Angol és más fejlett horgászkultúrájú országokból hívnak sporthorgászokat, nemzetközi legyesélet indul meg hazánkban. A Hámori tóról legendák születnek, hihetetlen a fejlődés. Igaz, csak magasabb társadalmi rétegeket érint.
Szurmay Sándor ugyanakkor kiáll a sporthorgászat, teljes társadalomban való népszerűsítéséért, bejegyzett horgász klubokban látja a jövőt, álma egy horgász szövetség. Ez a lendület megakad, mikor Trianon elnyeli a pisztrángos vizeinket.
De a remény nem hal meg, a megmaradt egyharmadnyi országban pisztráng neveldéket építenek és a kispatakok felfutásával marad legyes lehetőség.
Majd a Bécsi Döntések érvényével sorra kerülnek vissza a legyes folyóink. Ennek, és az erős politikai propaganda eredményeképp másról se szól a Sporthorgász mint a felvidéki, erdélyi kiváló legyes történetekről, nem sokáig... A szovjet rendszer nem tűri az "úri legyezőket".
A hosszú szocialista mélyálomból Kövi Gábor, Kovács Csaba, Demus Péter, Klimó Balázs és követőik keltik fel a műlegyező kultúrát mikor a Viszló pataki társaság életre hívja 1983(!)-ban a Hermann Ottó Legyezőkubbot. Óriási lelkesedéssel, elszántsággal és hittel már stabil táboruk van.
A Viszló 93-ban elapad, de lendület töretlen. Százas taglétszámú a Szurmay Sándor Sporthorgász Baráti Társaság is. Az új Sporthorgász magazinban Kövi Gábor , Horváth Zoltán és Zákonyi Botond sorra írják a legyes témájú cikkeket, tudósítanak a környező lehetőségekről, műlegyező horgászversenyekről amiből van olyan év, hogy kettőt is rendeznek a kilencvenes évek végére (Sajó Kupa, Ipoly Kupa).
Kétezerre akad egy horgászcikk kereskedő, Paskay Ernő akinek van bátorsága műlegyező felszerelésekkel kereskedni. Próbálkozásait siker koronázza, duzzad a legyes tábor, és lebonyolításra kerül az első kereskedelmi alapon megrendezett műlegyes sporthorgász viadal a: Kaland Kupa.
Nő a tábor az internet segítségével , egyre nagyobb az igény egy összefogott jól artikulált szervezett műlegyes társadalomra, el is jutottunk az elhatározásig, valósítsuk meg Vitéz Báró Uzsoki Szurmay Sándor álmát ; egy valódi sporthorgász szövetséget. A szövetség megalakulásával, céljai megvalósításával mérföldkő lesz a magyar legyes történelemben.
Megtörtént, leraktuk az alapokat! 2005 március 12-én nyolc tagszervezet képviseletével és huszonhárom elszánt horgásszal megalakult a:
MŰLEGYEZŐ HORGÁSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE!
-P-
