Európa

A SZÁVA…
Így, csupa nagybetűvel. Itt fertőződtem meg végleg a legyezéssel, első túrám után nem sokkal megváltam addig féltve őrzött pergető holmijaimtól, műcsaliktól, és gyakorlatilag minden más jellegű horgász felszerelésemtől. Az első időkben rengeteg időt töltöttem a Száva Bohinji szakaszán, keresztbe-kasul bejárva a felső és alsó szakaszokat egyaránt.

Végre áthajtunk a Huchen-jeiről híres Dráva fölött, ahogy a Dunai Galócát hívják errefelé. Innen már nincs messze Kötschach-Mauthen. A hotelt is rögtön megtaláljuk a főutcán, a templommal szemben.

Horvátország nekünk legyezőhorgászoknak sokkal több, mint nyaralásunk színhelye. Jobbnál jobb legyesvizek találhatóak hegyei között, elfogadható árakkal, barátságos, és segítőkész emberekkel, finom ételekkel. Másik jó tulajdonsága, hogy nemcsak hegyek között rohanó, gyorsfolyású folyói, patakjai vannak, hanem síkvidéken lassan áramló mészkőpatakja is. Ez a Gacka.

A helyiek által csak Ciurtuci néven ismert patak az egyike a Belis-i tavat tápláló fő patakoknak, mely keresztül szel két falut is melyekről nevét is kapta : Poiana Horii és Ciurtuci. A patak elég szélesnek mondható, a part nem túl benőtt, nem a leggyorsabb vizű patak de épp emiatt a legjobb viz az ide felhúzódó péreknek és a nyáron felvándorló domolykóknak melyek itt rakják le ikráikat, majd ősszel újra lehúzódnak a tóba telelni.