Fel
Central and Eastern European Fly Fishing
Címlap

Írások

Lassú vizek, csatornák horgászata

cikk ajánló kép

Vizeink (Dél Dunántúl főbb legyes vizei, jellemzőik).
Igazi hegyvidéktől mentes hazánk, nem bővelkedik pisztrángban, pérben gazdag hegyvidéki folyókkal, patakokkal. Ennek ellenére gyökeret vert a legyezés kultúrája, mely elsősorban a dombvidékeket, mezőket átszelő folyókban, patakokban, csatornákban honos halfajokat (domolykó, csuka, balin, márna, süllő, feketesügér) célozza meg.
A dél Dunántúlon, legyezés szempontjából említést érdemlő vizek, a Sió csatorna, a Kapos folyó felső- (Dombóvárig tartó) szakasza, Duna, Dráva, és Mura valamint a Mecsekben eredő Kaszárnya patak, Baranya csatorna.
A Kapos DombóvárnálEzek közül a csatornák jelentőségét emelném ki, mint általam gyakran látogatott tágas, halban gazdag vizeket.
Csatornáink mélysége, szélessége rendeltetésük szerint változó lehet. Ezek lehetnek, vízelvezető, öntöző, vagy hajózást biztosítók.
Néhány vállalkozó szellemű legyező horgász, valamint jómagam, két olyan csatornán űzzük a halfogás e nemes ágát, amelyek közül az egyik vízelvezetés célját szolgálja, és hajózási útvonal a Balaton, és a Duna között (Sió 10-15m széles).
A másik, a Mecsek északi lejtőin lefutó hideg karsztvíz patakokat gyűjti magába, és viszi a Kapos folyóba (Baranya 2-5m széles).
Mint minden csatornának, medrük mesterségesen alakított, erősen szabályozott. Szélességük, mélységük hosszú kilométereken keresztül szinte állandó, csak helyenként alakulnak ki kisebb-nagyobb gödrök, amik a vízi műtárgyak mellett változatossá teszik, az amúgy egyhangú medret. Ezek a kanyarokban, illetve előttük, és utánuk, vízbe dőlt fák, vagy hajdani, mesterséges és természetes kövezések mentén alakulnak ki.
Vízhozamuk erősen függ az évi csapadékmennyiségtől, valamint a vízeresztések gyakoriságától. A víz sekély, sok helyen alig 30-40 cm-es, felszínük az esetek többségében teljesen sima, ha nem fodrozza szél. Medrük kavicsos, így ennek köszönhetően vizük átláthatóan tiszta. A sió átláthatóságát esők, záporok egyáltalán nem befolyásolja kedvezőtlenül, ritkán zavarosodik be, sőt a nagy nyári melegekben elszaporodó algák hirtelen eltűnnek, egy kiadósabb esőzés, és a velejáró lehűlés után.
Lebzselő domolykókEsésük kicsi, így áramlásuk csekély, szinte áll bennük a víz, csak néhány helyen gyorsul fel, a meder összeszűkülése, vagy zátony miatt. Mindkét vízben rendkívül dús növényi vegetáció található. A halak eloszlása nem egyenletes. Vannak szakaszok, ahol kilométereken keresztül egyetlen egyeddel sem, vagy csak néhánnyal találkozunk, majd egy néhány tíz, vagy százméteres szakaszon több százat is láthatunk. Előnyben részesítik az egyenetlen medrű részeket. A halak átlag mérete, a víz méretéhez igazodik. Itt is igaz a mondás, "Kis víz, kis hal. Nagy víz, nagy hal".
Fejes domolykó: viselkedése, megközelítés, látott halra történő horgászatának taktikája csatornán.
A fejes domolykó pótolja, kietlen síkjainkon a legyező horgászok számára a pisztrángféléket, mely kitűnően érzi magát a táplálékban, és a növényzet nyújtotta, búvó helyekben gazdag vízben. Magatartására jellemző, hogy tiszta átlátszó vízben rendkívül félénk. Az óvatlan léptekre megriad. Települések közelében lévő szakaszokon, ahol az emberek mozgása rendszeres, nem annyira félénkek, mint azok az egyedek, amelyek a településektől távolabb tartózkodnak.
Vándorló életet él. A rajok tartózkodási helyeiket állandóan változtatják. Van, hogy napokon keresztül egy szakaszon tartózkodnak, majd egyik napról a másikra elnéptelenednek ezek a vízrészek, és néhány száz méterrel arrébb találjuk őket. A vándorlás a Sió csatornán egész évben jól megfigyelhető.
Tavasszal, amikor az első rügyfakasztó melegek megérkeznek, a domolykók elindulnak felfelé, a telelőhelyekről. Sekélyebb vízszakaszokat keresve Napról-napra feljebb vonulnak. Ekkor foglalják el tömegesen a kavicszátonyokat. Tartózkodási helyeiken, állandó mozgásban vannak, és csak ritkán állnak egy helyben. 15-20 méteres szakaszon portyáznak.
A dobálás eredményeFelkutatásuk során rendkívül, óvatosan, és körültekintően kell eljárnunk, ha jó eredményt akarunk elérni. Válasszuk a csatorna azon oldalát keresés céljából, ahonnan könnyen belátunk a víz színe alá, de a természetes tereptárgyak fa, bokor, magas fű miatt takarásban maradunk.
Helyezkedjünk úgy, hogy a nap a hátunk mögött, vagy a mi oldalunkon legyen. Így, a víz nagy területen átlátható lesz számunkra. Persze itt is előny egy jó polár szemüveg, a széles karimájú kalap, vagy sapka.
Ha a vízparton, valami oknál fogva a kopár, takarás nélküli oldalon kell haladnunk, akkor mindig a folyással szemben haladva tegyük. A halak itt is, mint máshol általában az áramlással szembe helyezkedve foglalnak állást, így kevésbé láthatnak. Azért vigyáznunk kell. Lépteink óvatosak legyenek, és lehetőleg lassan haladjunk előre, kémlelve a vizet.
A víz szélében soha ne menjünk!
Itt haladva könnyen észlelhetőek leszünk, de mi korlátozottan látunk. A felső gáton haladva, tehát minél magasabban lesz számunkra jó. Ha megtaláltunk egy rajt, gondosan mérjük fel a terepet, és lehetőségeinket. Használjunk ki mindent, ami takarást biztosíthat számunkra. Ha kell, négykézláb mászva haladjunk a rézsün, és jóval a raj alatt, -ez általában 30-40 méter-, ereszkedjünk a vízbe. Ide azért célszerű bemenni, mivel dobásainkhoz így sokkal nagyobb háttér keletkezik. A megakasztott halakat könnyebben fáraszthatjuk, és akaszthatjuk le a horogról, majd helyezhetjük vissza.
Másrészt, így alacsonyabban helyezkedünk el, és a víz fénytörése miatt a halak számára rejtve maradhatunk. A vízben óvatosabban haladjunk, mint a parton tettük. Ez azt jelenti, hogy lépteinkkel ne csobogjunk, sőt hullámokat se keltsünk, ha lehet. Ezt úgy tudjuk elérni, ha lábunkat lassan toljuk előre a vízben, de nem lépünk nagyobbat egy lábfejnél.
Folyamatosan felfelé haladva mozgásunkat finomítva keressük meg a mederbe a legjobb pozíciót, ahonnan jól átlátjuk a vizet, rejtve maradunk, és a dobásra is nyílik lehetőségünk. Az első halak megpillantásáig mehetünk felfelé. Célszerű ilyenkor megállni, és nem mozdulni. Közben figyeljük a halak tevékenységét. Ha a fent már említett "cirkáló" halakat látunk, célszerű még mielőtt közel érnének hozzánk "megdobni". Ha késlekedünk, mozgásunkkal megriaszthatjuk őket. Ez nem jelenti, hogy minden esetben árkon-bokron át elmenekül, csak legyünk iránt lesz közömbös, vagy riasztólag hat majd rá annak behullása.
Baranya csatornaKapáskor ne vágjunk be nagyot, és a víz színe alatt fárasszuk halainkat úgy, hogy minél kevesebbet pancsoljon. Ehhez, oldalt eltartva magunktól, engedjük le a botot vízszintesen. Így elkerülhető a többiek szétugrasztása. Fárasztás közben gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, amikor a megakasztott és bajba jutott társat, a többi hal kíváncsian követ. Gondolom, mivel ezeket is szeretnénk majd megfogni, nem célszerű előttük mutatkozni. Ha a fárasztott hal behúzásakor lassan leguggolunk, vagy törzsünket lehajtjuk a víz színéhez, elbújhatunk előlük.
Ameddig csak lehet, ne változtassuk helyzetünket, és ne menjünk felfelé. A portyázó halak fel-le járnak majd előttünk. Ha túl közel vannak, ereszkedjünk, és maradjunk térdelő, vagy guggoló állásban, mindaddig, míg el nem távolodnak tőlünk. Kerüljük a felesleges dobálást. Ha nem látunk halat felesleges dobni. Várjuk ki, míg megjelennek, és csak ezt követően tegyük eléjük a legyet. A domolykó, többnyire a behulló táplálékra reagál, és csak kevésbé a sodródóra.
Ez nem jelenti azt, hogy nem célszerű lekísérni a legyet, de rá kell érezni, meddig érdemes az adott helyzetben vízbe tartani. Ha sok a vízben a küsz, vörös szárnyú keszeg célszerű minél közelebb dobni a kiszemelt domolykóhoz, hogy még esélye is legyen elkapni, mielőtt ezek az apróságok lecsípik a felszínről.
A fent leírtak, az év nagy részében alkalmazott látott halra történő szárazlegyezésre vonatkoznak.
Életmódja, valamint táplálkozása révén rendkívüli érdeklődést mutat a különféle műlegyek iránt. Alkalmazkodva, leutánozva a vízparton, évszaknak megfelelően előforduló különféle rovarok fejlődési stádiumait, egész évben megfogható. Tálalhatunk nekik, száraz legyet, nedves legyet, nimfát, streamert.
A Sió felsőnyéknélNem igaz az, az állítás, miszerint a domolykóra a nagy 8-10 horogra kötött bozontos szőrzetű legyek válnak be. Egy olyan vízen, ahol a halak még nem láttak ilyet, biztosan nyerő lesz, és ez kezdetben így volt a Sión is. Azóta felnőtt már néhány generáció domolykóéknál, és sokan közülük úgy áll a kérdéshez, mintha vizsgát tett volna légytanból. Nem vesznek fel mindent, aminek látszólag hat vagy annál több lába van.
A tél és a nyár az, az évszak, amikor a domolykó egy adott légytípus iránti érdeklődése alig változik. Ha már megtaláltuk, akkor ezekben a hónapokban 2-3 fajta léggyel nyugodtan elboldogulhatunk. Nem vadászik olyan szisztematikusan, mint mondjuk a pér, és nem válogat.
Válogatóssá, a tavasz kezdetén, az első tartósabb felmelegedés során válik. Ekkor gyorsan változik a külvilág. Napról-napra, hétről-hétre más és más kelti fel az érdeklődését. Ugyanez a helyzet az ősz kezdetén. Van úgy, egy napon több fajta legyet kell használnunk az eredményesség fenntartása érdekében. Megfogásának nehézsége, mégsem annyira válogatósságában, mint inkább óvatosságában van.
Rettentő óvatosságára egy példa: a Kapos folyó lassú mélyebb átláthatatlan gödreinél a domik jelenlétét vízre dobott élő sáskákkal teszteltük. Volt eset, amikor a mélyből felemelkedő hal, gyanakodva körbenézte, majd anélkül, hogy felvette volna alámerült. Egy tiszta, de lassú folyású csatornán, a sodródó táplálék nem halad el olyan gyorsan az orra előtt, hogy bármit is el kellene kapkodnia. Mégis vannak időszakok, amikor a behulló légyre 1-1,5 méterről vetik rá magukat, szinte gondolkodás nélkül. Ez, persze ritkán fordul elő, és többnyire óvatosan közelít feléje. Sodródik a legyünk alatt, mustrálgatja, méregeti. Mint valami árnyék úgy követi. Tanácstalanul elfordul, majd ismét visszatér. Böködi az orrával, sőt ízlelgeti is.
A Sió felsőnyéknélEgy őszi napon történt velem. A domik rettenetesen óvatosak voltak, vagy étvágytalanok. Nehéz volt dobozomban olyan legyet találni, amiért egyáltalán felemelkedtek. Végül 14-es Olív Palmerrel kísérleteztem. A halak ezen a vízen, már láttak műlegyet, sőt többségük már kapcsolatba is került vele. Meglepő volt, amikor feljöttek érte, és a légy bozontos szőrzetét finoman megérintették szájukkal, majd néhány pillanatot kivárt. Úgy tűnt mintha várna valamire. Talán arra mi történik. Eleinte több esetben elkövettem, azt a hibát, hogy ekkor bevágtam, bízva abba, hogy a horog a szájában van. Persze nem akadtak fenn. Amennyiben nem vágtam ekkor be, a következők történtek. Vagy elengedte, mert gyanússá vált neki valami, és ekkor már vissza sem tért. Vagy ráfogott még egyszer, ezúttal úgy, hogy a horog a szájába került, és meg tudtam akasztani.
A Kapos folyó felső szakaszán horgászva hasonló jelenség volt tapasztalható a nyár derekán. Ekkor már harmadik hete elég intenzíven vallattuk, ugyanazt a folyószakaszt. A halállomány nem igen cserélődhetett ez idő alatt. A légyért felemelkedtek, de nem kapták be azonnal, hanem orrukkal durván megbökték, majd kicsit visszasüllyedve vártak. Ha a bökésre bevágott az ember, bizony hal nélkül maradt. Ha kissé kivárt, és a hal nem ítélte gyanúsnak a dolgot, a víz alá süllyedő legyet el is kapta. Ezekben az esetekben nem csak látás, hanem tapintás útján is megpróbálták tesztelni legyünket, hogy az az -e, aminek látszik.
Egyedül haladó halakra nem célszerű kivetni legyünket, ha egyébként finnyásan fogadják. A kettő, vagy több, egymás mellett haladó egyedekből álló csoport tagjai között már felmerül a táplálék konkurencia jelensége, ami csodákra képes. Egymást megelőzve igyekeznek rávetni magukat a légyre. Volt szerencsém többször megfigyelni, ahogy a különálló domolykóra rádobott legyet a hal csak finnyásan nézegette, böködte az orrával, többször elfordul, mindaddig, amíg egy másik egyed fel nem bukkant. Ekkor minden gátlását félre dobja, visszafordul és ráveti magát.
A legyek tálalásánál követhetünk el hibákat. Az ide látogató horgászoknál megfigyeltem, hogy a felkínált legyet apró "pöccintésekkel" próbálják életre kelteni, remélve, hogy ez által fogósabb lesz. A száraz légy mozgatása pedig többnyire riasztólag hat rájuk, bár vannak időszakok, amikor éppen ez lesz a nyerő. Ha streamerel horgászunk a tiszta átlátszó vízben próbáljuk, minél közelebb juttatni a kiszemelt halhoz. Bedobás után hagyjuk süllyedni, és ne mozgassuk, míg fenék közelbe nem ér. A kapások nagy része a lassú süllyedés során következik be. Sok kapitális domolykót tévesztettem már meg ezzel, míg mozgatott streamerrel, az öreg jószágok terén eddig nem sok sikert arattam.
A kapás a szemünk láttára zajlik le a víz alatt. A domolykó lassan közelít, majd ráveti magát, vagy szájának megvillanó fehér belseje adja tudtunkra, a legyünket beszívta. Ekkor azonnal be kell vágni, mert a következő pillanatban már kifújja. Ezt néha többször egymás után megismétli. Olyan mintha rágná a legyet. Ugyanígy észleljük a kapást, a tiszta vízben történő könnyű nimfákkal történő horgászat esetén.
Domolykóra történő legyezés télen.
A Sió télen OzoránálFejes kedvenceink egész évben táplálkoznak. Így tesznek a fagyok beálltát követően is, bár ilyenkor anyagcseréjük lelassul, aminek következtében kevesebb táplálékot vesznek magukhoz. A víz melyben élnek egészen más arculatot vesz fel. A hínár és sásfélék a mederben teljesen lepusztulnak, a vízszint emelkedik. A takarást biztosító parti magas fű eltűnik. Megjelenik a hó, és a jég. Ebben az időszakban igazi kihívást jelent a legyezőhorgász számára a horgászatuk. Meg kell küzdeni az elemekkel.
Le kell szögeznem, megfogásuk nem lehetetlen. Ha megtaláltuk és nem riasztottuk el őket mozgásunkkal, a megfelelő legyet, a megfelelő módon kínáljuk fel számukra, éppen olyan könnyedén megfoghatóak, mint a meleg időszakban. A vízbe történő gázolásra ilyenkor is rákényszerülünk, mivel a parti meredek rézsűk általában télen sem biztosítanak hátteret a dobásokhoz.
Nagyon fontos a megfelelő hideg elleni védelem. A horgászat általában akkor ideális, amikor a nappali felmelegedés átlépi a fagypontot, de van, hogy nincs szerencsénk.
Ilyenkor gyakran előfordul, hogy néhány dobást követően jégdugó képződik a zsinórvezető gyűrűkben, mely megakadályozza a zsinór szabad kifutását. A bot rövid időre történő vízbe merítése során, ez az akadály megszűnik.
Csuka a dominak szánt légyreA víz ilyenkor nem teljesen átlátszó. Inkább mélyzöld, opálosan áttetsző. Repülő rovarok nincsenek, csak néhány szúnyogot lehet látni alkalmanként. A domolykó annál lustább, mint hogy egy ilyen csekély méretű táplálékért a felszínre emelkedjen. Nimfák, és nedves legyek alkalmazásával csapjuk be őket.
Rovarlárvák, és apró ivadékhalak ilyenkor is vannak a vízben. A halak általában a zátonyok előtt, a meredek partok szélében lévő mély vízben tartózkodnak szívesen, ahol a víz mélysége 1 -1,5 méter. Szikrázó napsütéses délutánokon a zátonyok alig 40-50 cm-es vizébe is kimerészkednek.
Mindig a tartózkodási hellyel szembeni oldalon foglaljuk el helyünket, és az áramláson át keresztben horgászunk. Enyhén felfelé dobjunk. Nimfázás során felfelé, nedves legyezés során lefelé haladva.
Ha rá találtunk egy csapatra nem igen kell vándorolni a vízbe, csak apró korrigálásokat végezzünk helyzetünkön. A rajok rendkívül nagyok. Egész napra bőven nyújt elég megfogható példányt.
Egy februári délutánon történt, amikor még mindent hó borított. A parti sávokban helyenként még 1-2 méteres szélességben jég borította a vizet, így elég nehéz volt beállni eléje. Hárman vallattunk egy alig 60 méteres szabad vízfelületet a sió csatornán. Feljebb jégtorlasz zárta le a horgászat lehetőségét. Nimfákkal horgásztunk. A víz mindhármunknak elegendő halat biztosított ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Fejenként közel 20 db-t fogtunk. Ezen a helyen előtte és utána is igen jó eredményeket könyvelhettünk el, a tél végéig. A halak sok esetben már a behullás során elkapták a legyet. Ha ekkor nem következik be a kapás, szabadon sodrassunk. Mozgatást csak akkor alkalmazunk, ha a halott sodratás nem hoz eredményt. A kapások nagyon finom rántások, vagy a zsinór megállása, illetve sok esetben annak a víz áramlásához viszonyított lassulása jelzi. Ezért amennyire csak lehet, finomítsuk le szerelésünket. Ez nagyban megnöveli fogási esélyeinket. Az AFTM 3-5 botok, és az ehhez illő úszó DT zsinórok a megfelelőek.
Domolykó a jégenlNe felejtsük el a csatorna csaknem állóvíz. A leader, és az ehhez kapcsolódó tippett télen-nyáron összesen legalább 3-3.5 méteres legyen. A tippet vastagsága nimfázás esetén 0,10 -0,12. Legyeink 12-16-os méretűek, tandembe egymástól 25-40 cm-re kötve. Érdemes a leadert valamiféle zsiradékkal bekenni, így az, az úszó szerepét tölti be. A sodrás minimális, mégis ki tudjuk használni legyeink vezetéséhez.
Nimfáinkat enyhe súlyozással lássuk el. Ha 1 méternél mélyebben kell horgásznunk, közepes terheléssel ellátott nimfát, vagy a fölé 30-40 cm-e rögzített sörétólommal terheljük. Nedves legyek használata során célszerű nehezebb felszerelést választani. AFTM 5-7 bot, az ehhez illő DT úszó zsinórral. A tippet itt már vastagabb. Minimum 0.16-os legyen. Legyeink mérete 8-10-es. A nehezebb felszerelés a hal könnyebb megakasztását teszi lehetővé. A zsinór súlya miatt, a jól vezetett légy elkapása során a hal önmagát akassza fel. Legyeink legyenek feltűnőek, de ne színezetükben. Egy arany fej, vagy vastagabb arany bordázás már eléggé feltűnő. Előnybe kell részesíteni, a fekete, barna, esetleg fehér színárnyalatokat. Méretük 3-5 cm. Jól beváltak a különféle marabou legyek, melyek jól dolgoznak a vízben. Tapasztalatunk szerint ilyenkor a fekete, nyerőbb. Arany fejnek 3-4 mm átmérőjű műanyag gyöngyöt használunk, mivel ezek súlya minimális, és a vízáramlás csekély volta miatt, nem szükséges az erősebb súlyozás, csak hátrány lenne. Két legyet használunk egyszerre, tandembe kötve. Az alsó legyen sötétebb szerényebb változat, míg felülre egy élénkebb, de kisebb legyet kössünk ugrónak. Általában ilyenkor is az alsó legyet kapják el, de a kapások száma sokkal több, mintha csak egyetlen legyet használnánk.
Téli favorit legyekOrsó, vagy fej feletti dobással legyeinket kissé srégen felfelé átküldjük a túlpart széléhez, majd hagyjuk legyeinket elmerülni. Közben figyeljük a zsinór minden rezdülését. A legyeink elmerülését segíthetjük, ha a zsinórunkat állandó kontrol alatt tartjuk, és ha kell, igazítunk rajta. Zsinór hozzáadásával, megnyújthatjuk, a már elmerült legyek "hatáskörzetben" maradását. Ha nem történik semmi, akkor ráfogunk a zsinórra. Ekkor a legyek elkezdenek kiemelkedni, és a mi oldalunkra sodródnak. A kapások nagy része ebben a fázisban következik be, ami erős rántásként, vagy elnehezedésként jelentkezik. Célszerű ilyenkor "ráemelni", nem bevágni a bottal. Vigyáznunk kell, nehogy letépjék a legyeket. Sok esetben még beemelni se lesz időnk, mert letépik. Ezért a zsinórt ujjaink között tartsuk lazán. Bár sokkal kevesebbet foghatunk így, de a megfogott egyedek átlagos mérete jóval nagyobb, a nimfával fogottakénál.
A horgászat előtt el kell dönteni, melyik módszert kívánjuk alkalmazni. Akárhogy is döntünk, mielőtt téli horgászatra adjuk fejünk, gondosan öltözzünk be. Egy neopren csizma, áldást jelent a jeges vízben. De, még ha rétegesen is öltözünk alá, ne álljunk benne egy óránál tovább folyamatosan. Egészségünk egy életre károsodhat, még ha akkor nem is vesszük észre.
A halak viselkedése, és horgászata vizenként eltérő lehet. Fent leírtakat, saját tapasztalatomra alapoztam, az említett vizeken. Ne felejtsük azonban el, a legyezés nem pusztán a halfogásról szól. Egy kiadós partmenti séta. A természet megfigyelése, olyan élményeket nyújthat, amik sok ember számára örökre rejtve maradnak.

Janess

Lendvay György képe
 #

Az írás keletkezésének dátuma 2004. 02. 08. Szóval nem mai gyerek Mosoly

 
mand képe
 #

Ez az írás a fénykorban készült, a Kapos sajnos évek óta durván ócska, szóval inkább ne menj, vagy ha mégis, akkor a minimum, hogy tájékozódj valakitől a vízszintről...

 
Brucis51 képe
 #

OK, bocs, nem figyeltem a keltezését, azt hittem, hogy új.

 
Grizzly képe
 #

Elérhető  csak  már  nagyon  régi   2009.  12  . 09

 
Brucis51 képe
 #

Jó írás, hasznos infókkal!
Miért nem elérhető a címlapról???

 
starboard1971 képe
 #

koszonom, igazan hasznos iras...nelkule biztos nem vagtam volna bele egy sio turaba egyedul... igy mar biztosan belevagok

 
Atyafi képe
 #

 Jó ez az írás. Hasznos volt. Talán még a hétvégén átugrom a Kaposra egy kis pergetésre. 
Ajánlom magamat: :-)
http://atyafipeca.wordpress.com/